Az utóbbi évek egyre szélsőségesebb időjárása látványosan meglátszik hazai erdeink állapotán. A hosszú aszályos időszakok, a rekordközeli hőség és a visszatérő csapadékhiány sok helyen legyengítik a fákat. A Mátrában ez a folyamat különösen éles: a fenyőállományok leromlása az elmúlt hónapokban érezhetően felgyorsult.
A jelenség nem áll meg a hegyekben. Ugyanezek az okok a kertekben álló díszfenyőket is elérik. Ezért érdemes végigvenni, mi zajlik valójában, és mit jelent mindez a saját telkünkön álló fákra nézve.
Mi történik a Mátra fenyveseivel?
A Felső-Mátra magasabb részein főként a lucfenyő szenvedi meg a helyzetet. A hegyláb közeli területeken pedig az erdeifenyő állományokban vált sürgőssé a beavatkozás. A gyengülő fákra rovar- és gombakárosítók telepednek rá, így a pusztulás sok esetben rövid idő alatt, visszafordíthatatlanul zajlik le.
A folyamat menete jól felismerhető. A fa előbb a tűlevelét veszíti el, majd a kérge is leválik. Végül csupasz, elszáradt törzs marad a helyén.
Ez a helyzet nem csak a Mátrára jellemző. Az EGERERDŐ Zrt. kezelésében lévő más térségekben – többek között a Nyugat-Bükkben és a Heves–Borsodi-dombság vidékén – szintén jól látszanak a klímaváltozás nyomai.
Miért éppen a fenyők pusztulnak?
A lucfenyő az ország nagy részén – így a Mátrában is – tájidegen, ültetett fafaj. Eredeti otthona a hűvösebb, csapadékosabb hegyvidék; hazánkban természetes módon csak az Alpokalja szűk vidékén fordul elő. A Kárpát-medence melegedő, szárazabb éghajlatát élettanilag egyre kevésbé bírja.
Emiatt a lucfenyő a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese. A Telex összefoglalója szerint a kutatók az ország egész területéről több mint négyezer fenyőfa pusztulását regisztrálták, közel 60 százalékos halálozási aránnyal. A jelzések 269 településről érkeztek.
A leromlás mögött három tényező együttes hatása áll:
- Tartós vízhiány: a fa nem jut elég nedvességhez a talajból.
- Hőstressz: a hosszú hőhullámok kimerítik a fa tartalékait.
- Károsítók: a legyengült fán gyorsan elszaporodnak a rovarok és gombák.
A betűzőszú és a gyanta szerepe
A lucfenyők pusztulásában kulcsszerepe van egy apró rovarnak, a betűzőszúnak. Ez a szúbogár a kéreg alá furakodik, és ott szaporodik el tömegesen. Járataival elvágja a fa tápanyag- és vízszállító pályáit, így a korona fokozatosan kiszárad.
Egészséges körülmények között a fenyő gyantával védekezik a betolakodó ellen. A gyanta beborítja és kiszorítja a rovart. Aszályban azonban a fa egyre kevesebb gyantát termel, és így elveszíti fő védekező eszközét.
Ezért annyira veszélyes a szárazság és a szú együttese. A legyengült fa nem tud védekezni, a szúpopuláció pedig gyorsan átterjed a szomszédos, még élő fákra is.
Fontos árnyalat: a betűzőszú elsősorban a lucfenyő kártevője. A hegyláb közeli erdeifenyőt más rovarok és gombák gyengítik hasonló módon, de a kiváltó ok ott is ugyanaz: a tartós aszály és a hőstressz.
Miért kell kitermelni a kiszáradt fát?
Az érintett részeken az elhalt fenyők faanyagát ki kell termelni. Ennek nemcsak erdészeti oka van.
A száraz, gyantás fenyőtörzs rendkívül gyúlékony. Ha nagy mennyiségben az erdőben marad, komoly tűzterhet jelent egy amúgy is aszályos időszakban. Emellett az elhalt, korhadó fák bármikor kidőlhetnek vagy letörhetnek.
Az álló, száraz törzsek így balesetveszélyt is jelentenek. Veszélyeztetik az erdőt járókat, a turistautakat és az erdei létesítményeket. A kitermelés tehát élet- és vagyonvédelmi kérdés is.
A tarra vágott terület nem marad erdő nélkül
Fontos tisztázni egy gyakori félreértést. A beavatkozás nyomán nem tűnik el az erdő a tájból. A kiszáradt fenyvesek helyén új állomány kerül a földbe, így a térség erdősültsége nem csökken.
A felújítás több őshonos fafaj magjával és csemetéjével történik. A maguktól megjelenő lombos újulatot meghagyják, és tovább egészítik ki. A cél, hogy a klímára érzékeny fenyvesek helyét idővel változatosabb, ellenállóbb, őshonos lombos erdők vegyék át.
Ez a szemlélet nem csak a Mátrában érvényes. Az egerhirek.hu beszámolója szerint az EGERERDŐ Zrt. az elmúlt öt évben közel 300 hektárnyi fenyvest alakított át termőhelynek jobban megfelelő, klímaállóbb lombos fafajokkal.
Mit jelent ez a kertben álló fenyőkre nézve?
A Mátra fenyveseit sújtó okok a városi és kertvárosi kerteket is elérik. Sok telken áll idős ezüstfenyő vagy lucfenyő, amelyet ugyanaz az aszály, hőstressz és szúfertőzés gyengít, mint a mátrai állományokat.
A feketefenyő ennél szárazságtűrőbb, ezt kevésbé viseli meg önmagában az aszály. Nála a kiszáradást gyakran gombás hajtáspusztulás okozza, jellemzően valamilyen stressz (szárazság, jégverés) után. A végeredmény azonban hasonló: elhaló, kiszáradó korona.
A tünetek a kertben is felismerhetők. A tűlevelek barnulnak, a korona felülről vagy belülről ritkul, a kérgen szúrágás nyomai és pergő rágcsálék jelenhetnek meg. Ilyenkor a fa gyakran már nem menthető.
A kiszáradt díszfenyő a saját telkünkön is kockázatot hordoz. Egy nagyra nőtt, elhalt fenyő tűzveszélyes, a törékennyé váló ágak és a törzs pedig épületre, kerítésre vagy járókelőre dőlhet. Ezért a beteg vagy elhalt fenyőt érdemes időben, szakszerűen felmérni.
Mikor forduljon szakemberhez?
Nem minden barnuló fenyő menthetetlen, de a laikus szem nehezen ítéli meg a fa valós állapotát. Az alábbi jelek esetén érdemes favizsgáló szakembert hívni:
- A korona jelentős része kiszáradt, vagy felülről visszafelé ritkul.
- A kérgen szúrágás nyomai, apró furatok vagy finom rágcsálék látszanak.
- A fa nagyobbra nőtt, mint hogy magunk biztonságosan kezelhetnénk.
- Az elhalt fa épület, közterület, vezeték vagy gyakran használt útvonal közelében áll.
Egy szakszerű favizsgálat tisztázza, hogy a fa menthető-e, vagy a biztonság érdekében ki kell vágni. Ha a kivágás elkerülhetetlen, azt szűk helyen alpintechnikával, nagyobb fáknál emelőgéppel is el lehet végezni.
Gyakran ismételt kérdések
Miért pusztulnak most tömegesen a fenyők Magyarországon? A legfőbb ok a melegedő, szárazabb éghajlat. A lucfenyő az ország nagy részén tájidegen, hűvös hegyvidéki faj, amely a Kárpát-medence egyre magasabb hőmérsékletét élettanilag nem bírja. Az aszálytól legyengült fákat pedig a betűzőszú és különféle gombák gyorsan végzik ki.
Mi az a betűzőszú? A betűzőszú apró, a lucfenyő kérge alá furakodó szúbogár. Járataival elvágja a fa víz- és tápanyagszállító pályáit. Egészséges fa gyantával védekezik ellene, de aszályban a fa kevés gyantát termel, így védtelenné válik.
Kivágás után marad-e erdő a helyén? Igen. A kiszáradt fenyvesek helyén őshonos, klímaállóbb lombos fafajokkal újítják fel a területet. Az erdősültség nem csökken, sőt a cél egy változatosabb, ellenállóbb erdő kialakítása.
Veszélyes-e a kertemben álló kiszáradt fenyő? Igen, két okból is. A száraz, gyantás fenyő könnyen ég, ezért tűzveszélyes. Emellett a korhadó törzs és a törékeny ágak épületre, kerítésre vagy emberre dőlhetnek.
Meg lehet menteni a beteg fenyőt? Ez a fa állapotától függ. Ha csak a korona kis része érintett, öntözéssel és gondozással esetenként javítható a helyzet. Ha a szú már elszaporodott, vagy a korona nagy része kiszáradt, a fa általában menthetetlen, és a biztonságos kivágás a helyes megoldás.
Ne várja meg, amíg a probléma súlyossá válik!
A kiszáradt fenyő minden nappal törékenyebb és veszélyesebb lesz. Ha kertjében beteg vagy elhalt fenyőt lát, kérjen szakszerű felmérést, mielőtt baleset történik.
A Favágó Fivérek csapata Budapesten és Pest vármegyében vállal favizsgálatot, faápolást és biztonságos fakivágást – hagyományos, alpintechnikai és emelőgépes módszerrel egyaránt. Hívjon minket a +36 (30) 412-6894 számon, vagy kérjen ajánlatot a favagofiverek.hu oldalon.
Nem felélnünk, hanem óvnunk és ápolnunk kell a fáinkat.
Írta: Kramarics Dávid fápoló – erdőművelő