Mi a napégés, és miért veszélyes a fákra? A kéreg alatt vékony, élő szövetréteg húzódik: a háncs és a kambium. A háncs a levelekben megtermelt
Kevés fafajhoz kötődik annyi hagyomány Magyarországon, mint a szelídgesztenyéhez. A kőszegi, a zalai vagy a zengővárkonyi öreg gesztenyések évszázadok óta a táj részei. Az elmúlt
2026 nyarán olyan hír érkezett, amelyre a hazai erdészek és faápolók régóta készültek. Egy csapdába került fémeszöld bogárral bebizonyosodott: a kőrisrontó karcsúdíszbogár elérte Magyarországot. Ez nemcsak hazai
Egy fa elültetése tíz percig tart. A döntés, hogy hova és milyen fa kerüljön, viszont évtizedekre szól. Ez a kettő közti szakadék az oka annak,
Az utóbbi évek egyre szélsőségesebb időjárása látványosan meglátszik hazai erdeink állapotán. A hosszú aszályos időszakok, a rekordközeli hőség és a visszatérő csapadékhiány sok helyen legyengítik
Rögtön a lényeggel kezdem, hogy a türelmetlenebbeknek ne kelljen a cikk végéig várniuk: a zuzmók a fáinkra jóformán teljesen ártalmatlanok. Egyetlen, elég jól körülhatárolható kivétel
Sok tulajdonos abban a hitben vágja ki a kertjében álló fát, hogy „a saját fámmal azt teszek, amit akarok”. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
A közönséges dió (Juglans regia) az egyik legértékesebb gyümölcsfánk és díszfánk egyben. Termése miatt kedvelt kertjeinkben, fája pedig évtizedek alatt válik a telek meghatározó, árnyékot
A kőrisvész (más néven kőrispusztulás) egy gombabetegség, amely évek óta érinti Magyarország kőrisállományait – így a Vértes erdeit is. A betegség ritkuló lombkoronákat, kiszáradó ágakat
Sokan azt hiszik, hogy egy fenyőfa gyökérzete pontosan olyan mélyre hatol a földbe, amilyen magasra a fa nő – a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.