Sok tulajdonos abban a hitben vágja ki a kertjében álló fát, hogy „a saját fámmal azt teszek, amit akarok”. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Attól függően, hogy hol áll a fa és milyen fáról van szó, az engedély nélküli kivágás pótlási kötelezettséget, közigazgatási bírságot, súlyosabb esetben természetvédelmi bírságot is vonhat maga után.
Ebben a cikkben végigvesszük, milyen jogkövetkezményekkel jár, ha valaki engedély nélkül vágatja ki a fáját, és mennyire eltérhetnek a szankciók a fa elhelyezkedése szerint. Fontos: a szabályozás nem egységes, ezért a végén azt is megmutatjuk, hogyan előzheti meg a bajt.
Rövid összefoglaló: Az engedély nélküli fakivágás önmagában nem jár börtönnel, de három dolog fenyegeti a tulajdonost: a kivágott fa szakszerű pótlása, egy közigazgatási bírság, védett fa vagy védett terület esetén pedig egy külön, jóval magasabb természetvédelmi bírság. A pontos összeg a fa fajától, méretétől, számától és a helyszíntől függ.
A legfontosabb szabály: a fa helye dönti el, mi vonatkozik rá
Nincs egyetlen „fakivágási törvény”, amely minden esetre ugyanazt mondaná. Ehelyett több, egymástól független jogszabály él párhuzamosan. Hogy melyik vonatkozik Önre, azt elsősorban a fa elhelyezkedése határozza meg.
| A fa helye | Irányadó jogszabály | Tipikus szankció |
|---|---|---|
| Közhasználatú terület (park, közterület, közhasználatra átadott telekrész) | 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet | Pótlás + közigazgatási bírság |
| Saját, nem közhasználatú kert (belterület) | Helyi önkormányzati rendelet | Pótlás + közigazgatási bírság (ha van helyi rendelet) |
| Védett fa vagy védett természeti terület | 1996. évi LIII. törvény; 33/1997. (II. 20.) Korm. r. | Természetvédelmi bírság |
| Erdőként nyilvántartott terület | 2009. évi XXXVII. törvény; 255/2021. (V. 18.) Korm. r. | Erdővédelmi bírság |
A következő szakaszokban esetről esetre végigvesszük ezeket.
Közhasználatú területen álló fa: a 282/2024. Korm. rendelet
- október 1-jén lényeges változás lépett életbe. A korábbi, 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályát vesztette, helyébe a települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet lépett. Ez a jogszabály rendezi a fás szárú növények védelmét a településeken.
A rendelet kivágásra és pótlásra vonatkozó előírásai a közhasználatú területre vonatkoznak. A jogszabály szerint ez „a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze”. Ide tartoznak például a parkok, terek, de egy társasház vagy intézmény bárki által használható zöldfelülete is.
Ilyen területen fát kivágni engedélyköteles tevékenység. Az engedélyt a hatóságtól (jellemzően az önkormányzat jegyzőjétől) kell kérni. Kivágni jellemzően akkor lehet, ha a fa egészségi állapota indokolja, élet- vagy balesetveszélyes, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti.
Ha valaki engedély nélkül vágja ki az ilyen fát, két következménnyel kell számolnia. Egyrészt a kivágást követő egy éven belül köteles gondoskodni a fa helyben történő, szakszerű pótlásáról. Másrészt a hatóság figyelmeztetést vagy közigazgatási bírságot szabhat ki.
Saját kertben álló fa: sokszor a helyi rendelet dönt
Itt a leggyakoribb a félreértés. A 282/2024. Korm. rendelet kivágási és pótlási szabályai nem terjednek ki a magántulajdonú, nem közhasználatú kertekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy belterületi kertben szabadon, minden korlát nélkül lehet fát vágni.
A települési önkormányzatok ugyanis saját rendeletben szabályozhatják a magánterületi fák védelmét is. Sok önkormányzat él is ezzel: engedélyhez vagy bejelentéshez köti egy adott törzsátmérő feletti díszfák és gyümölcsfák kivágását, és a szabály megszegését bírsággal sújtja.
A gond az, hogy ez a szabályozás településenként eltér. Ami az egyik kerületben szabad, a másikban engedélyköteles lehet, eltérő mérethatárokkal és eltérő bírságtételekkel. Ezért nincs egyetlen, mindenhol érvényes válasz.
A gyakorlati tanács egyszerű: mielőtt hozzákezd, tájékozódjon a lakóhelye szerinti önkormányzatnál vagy a jegyzői hivatalnál, van-e helyi rendelet, és az mit ír elő. Erről részletesebben írtunk itt: Engedélyköteles-e a fakivágás magánterületen, illetve közterületen?
Védett fa vagy védett terület: itt a legsúlyosabb a szankció
Egészen más a helyzet, ha a fa védett – akár egyedileg védett (például egy idős, kiemelt értékű fa), akár azért, mert védett természeti területen áll. Ilyenkor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a természetvédelmi bírságról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet az irányadó.
Ha valaki engedély nélkül vág ki védett fát, a hatóság természetvédelmi bírságot szab ki. Ezt a jogszabály szerinti alapbírságból és az azt módosító szorzószámokból számítják, figyelembe véve a jogsértés körülményeit és az érintett természeti érték jelentőségét. A rendelet külön súlyosbító körülményeket is ismer: ha az elkövetőt az elkövetéstől számított két éven belül már jogerősen bírságolták, a bírságot kétszeres szorzóval kell megállapítani.
Ez a bírságfajta jellemzően jóval magasabb, mint egy „hétköznapi” kertben álló fáé. Ezért is különösen fontos előre tisztázni, hogy a kiszemelt fa nem áll-e védettség alatt.
Erdőben álló fa: erdővédelmi bírság
Ha a terület az ingatlan-nyilvántartás vagy az erdészeti nyilvántartás szerint erdő, ismét más szabály él. Ilyenkor az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján kell eljárni, és a fakitermelést előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
A bejelentés nélküli fakitermelés erdővédelmi bírságot von maga után. Ennek mértékét az erdővédelmi bírságról szóló 255/2021. (V. 18.) Korm. rendelet határozza meg, a kitermelt faanyag köbmétere alapján. A rendelet felső határa igen magas: természetes személynél akár több tízmillió, szervezetnél több százmillió forint is lehet. A gyakorlatban a bírság az adott jogsértéstől és a kitermelt famennyiségtől függ.
Sokan nem is tudják, hogy a telkük egy része erdőnek minősül. Ezt érdemes előre ellenőrizni, mert az erdőre a kertekétől teljesen eltérő, szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A madárvédelmi (fészkelési) időszak külön kérdés
A fenti szabályoktól függetlenül létezik egy másik korlát is: a fészkelési időszak. A vegetációs, illetve költési időszakban (nagyjából tavasztól nyár végéig) egy fa kivágása fészkelő, védett madarak fészkeit és fiókáit veszélyeztetheti. A védett madarak zavarása, fészkeik pusztítása szintén természetvédelmi jogsértés.
Ez azt jelenti, hogy egy egyébként engedélyezett kivágás is jogsértővé válhat, ha rossz időben végzik. A témát külön cikkben jártuk körül: Fakivágási tilalom Budapesten és a madarak fészkelése.
A pótlás nem büntetés – a bírság viszont az
Érdemes tisztázni egy fontos jogi különbséget, amelyet a Kúria is megerősített. A pótlási kötelezettség célja a helyreállítás, nem a büntetés. Vagyis a kivágott fa helyett újat kell ültetni, hogy a zöldfelület visszaálljon – ez önmagában nem szankció.
Ezért a pótlást nem lehet „büntető céllal” túlméretezni: a hatóság nem írhat elő indokolatlanul sok új fát azért, hogy az fájjon. Ha a jogsértést büntetni kell, azt külön közigazgatási bírságként kell kiszabni.
A gyakorlatban tehát a kettő összeadódhat: a tulajdonos egyszerre köteles pótolni a fát és megfizetni a bírságot. Ez az, ami miatt egy „megspórolt” engedély a végén sokszorosába kerülhet a szakszerű, engedélyezett kivágásnak.
Mekkora összegről beszélünk?
Pontos, minden esetre érvényes számot felelőtlenség lenne mondani, mert a bírság több tényezőtől függ: a fa fajától, méretétől, számától, védettségi fokától és a helyi rendelettől. Néhány tájékozódási pont azonban segít nagyságrendet látni.
- Közigazgatási bírság (magánkert, helyi rendelet alapján): a konkrét összeget az önkormányzat rendelete szabja meg, a törvényi (Mötv. szerinti) felső határon belül. Ez természetes személynél legfeljebb 200 000 Ft, jogi személynél vagy szervezetnél legfeljebb 2 000 000 Ft lehet, de a tényleges tétel településenként igen eltérő.
- Közhasználatú terület: itt a bírságot nem helyi rendelet, hanem a jegyző szabja ki a 282/2024. Korm. rendelet alapján, a pótlási kötelezettség mellett.
- Természetvédelmi bírság (védett fa/terület): alapbírságból és szorzószámokból számítják, ismételt elkövetésnél kétszeres szorzóval – ez jellemzően a legmagasabb tétel.
- Erdővédelmi bírság (erdő): a 255/2021. Korm. rendelet szerint a kitermelt faanyag köbmétere alapján számolják, magas törvényi felső határral.
Ehhez jön még a pótlás költsége, illetve a kivágott fa értékének megtérítése. Vagyis nem egy tételről van szó, hanem többről, amelyek összeadódnak.
Hogyan kerülhető el a büntetés?
A jó hír, hogy a szankciók megelőzhetők, méghozzá egyszerűen. A legtöbb bírság abból fakad, hogy a tulajdonos nem tájékozódik előre. Néhány lépés a biztonságos úthoz:
- Tisztázza a fa jogi helyzetét. Közhasználatú területen áll, saját kertben, védett-e, vagy esetleg erdőben? Ez dönti el, mi vonatkozik rá.
- Kérdezzen rá a helyi szabályra. A lakóhelye szerinti önkormányzatnál vagy jegyzői hivatalnál megtudhatja, van-e helyi rendelet és kell-e engedély.
- Szerezze be az engedélyt időben. Ha engedélyköteles a kivágás, a kérelem sok esetben illetékmentes – lényegesen olcsóbb, mint a bírság.
- Tartsa be a fészkelési időszakot. A költési idő elkerülésével egy csapásra kizárja a madárvédelmi jogsértést.
- Vonjon be szakembert. Egy tapasztalt faápoló segít az engedélyeztetésben és a szakszerű pótlásban is.
Mikor forduljon szakemberhez?
Ha bizonytalan a fa jogi helyzetében, vagy a kivágás balesetveszélyes, veszélyes, illetve engedélyhez kötött, mindenképp érdemes szakembert bevonni. Cégünk nemcsak a biztonságos kivágásban segít, hanem a hatósági engedélyeztetésben is – így Ön nem szembesül utólag váratlan bírsággal.
Ne várja meg, amíg a probléma – akár egy beteg fa, akár egy engedélyeztetési ügy – súlyossá válik. Egy előzetes felmérés töredékébe kerül annak, amit egy rosszul időzített, engedély nélküli kivágás okozhat.
Gyakran ismételt kérdések
Kivághatom engedély nélkül a saját kertemben álló fát? Nem feltétlenül. A 282/2024. Korm. rendelet kivágási szabályai a magánkertekre nem terjednek ki, de a helyi önkormányzat rendelete engedélyhez kötheti a kivágást. Ezért mindig tájékozódjon előbb a jegyzői hivatalnál.
Mennyi az engedély nélküli fakivágás bírsága? Nincs egységes összeg. Magánkertnél a helyi rendelet szerinti közigazgatási bírság a törvényi felső határig terjedhet: természetes személynél legfeljebb 200 000 Ft, szervezetnél legfeljebb 2 000 000 Ft. Védett fánál a természetvédelmi bírság ennél jóval magasabb lehet, és mindehhez jön a pótlás költsége is.
Mi történik, ha véletlenül vágtam ki egy védett fát? A védettség nem tudása általában nem mentesít. Ilyenkor természetvédelmi bírságra kell számítani, amelyet alapbírságból és szorzószámokból állapítanak meg. Ezért kulcsfontosságú előre ellenőrizni, védett-e a fa vagy a terület.
Kell-e pótolnom a kivágott fát, ha megfizetem a bírságot? Igen, a kettő nem helyettesíti egymást. A pótlás a zöldfelület helyreállítását szolgálja, a bírság pedig a jogsértés szankciója – a kettő összeadódhat.
Ki állapítja meg a bírságot? Közhasználatú területen és a helyi rendeletek alapján jellemzően az önkormányzat jegyzője jár el. Védett érték esetén a természetvédelmi hatóság, erdő esetén az erdészeti hatóság szab ki bírságot.
Írta: Kramarics Dávid faápoló
Források és hivatkozások
- 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a települési zöldinfrastruktúráról – Nemzeti Jogszabálytár
- A fás szárú növények védelmének szabályai – jogszabályváltozás (termeszetvedelem.hu)
- Új jogszabály rendelkezik a fás szárú növények védelméről – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről – Nemzeti Jogszabálytár
- 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírságról
- 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
- 255/2021. (V. 18.) Korm. rendelet az erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról
- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.)