Szelídgesztenye-kéregrák Magyarországon – a gesztenyevész tünetei és a védekezés

Kezdőlap » Blog » Szelídgesztenye-kéregrák Magyarországon – a gesztenyevész tünetei és a védekezés

Kevés fafajhoz kötődik annyi hagyomány Magyarországon, mint a szelídgesztenyéhez. A kőszegi, a zalai vagy a zengővárkonyi öreg gesztenyések évszázadok óta a táj részei. Az elmúlt fél évszázadban mégis a szemünk előtt fogyatkoztak meg – a fő ok a szelídgesztenye-kéregrák, amelyet a köznyelv gesztenyevésznek nevez.

Ez a gombás kórokozó a növénykórtan történetének egyik legpusztítóbb járványát okozta. Ebben a cikkben bemutatjuk a betegség hátterét, tüneteit és a védekezés valós lehetőségeit – köztük egy ritka, valóban biztató magyar sikertörténetet is.

Mi a szelídgesztenye-vész, és mi okozza?

A betegség kórokozója a Cryphonectria parasitica nevű tömlősgomba (korábbi nevén Endothia parasitica). Kelet-Ázsiából származik, ahol az ottani gesztenyefajokkal együtt fejlődött. Az ázsiai gesztenyék ezért jórészt ellenállnak neki.

Az európai szelídgesztenye (Castanea sativa) és az amerikai gesztenye (Castanea dentata) viszont védtelenül találkozott vele. A gomba a kéreg sérülésein át fertőz. A kéregben és a háncsban terjedve elpusztítja az élő szöveteket, úgynevezett rákos sebeket (nekrózisokat) képez.

Ha az elhalás körbeér a törzsön vagy az ágon, a felette lévő rész elpusztul. A fa gyökere ilyenkor gyakran életben marad, és újra meg újra sarjakat nevel. Idővel azonban a gomba jellemzően ezeket is megfertőzi.

Rövid történet: Amerikától Zaláig

A kéregrák a 20. század elején került Észak-Amerikába, fertőzött ázsiai gesztenyecsemetékkel. A betegséget 1904-ben észlelték először a New York-i Bronx Zoo gesztenyefáin.

Ami ezután történt, az máig mementó. Néhány évtized alatt az amerikai gesztenye csaknem négymilliárd fát számláló állománya szinte teljesen elpusztult. Ez a fafaj korábban az appalache-i lombos erdők fáinak mintegy negyedét adta – erdőalkotó fajként mára gyakorlatilag eltűnt. Visszatelepítésén ma is kutatási programok dolgoznak.

Európában 1938-ban, Olaszországban, Genova környékén jelent meg a kórokozó. Innen terjedt szét a kontinens gesztenyetermő vidékein, súlyos károkat okozva többek között Franciaországban is.

Megjelenés Magyarországon: 1969

Magyarországon a kéregrákot 1969-ben, Zala megyében mutatták ki először. A hatósági erőfeszítések ellenére a betegség az 1970-es évek közepére valamennyi hazai gesztenyetermő területre eljutott.

A következmények súlyosak voltak. Az 1970-es években a Nyugat-Dunántúlon mintegy 1100 hektár üzemi oltványgesztenyést telepítettek, 13 gazdaságban. Ezek az ültetvények az 1980-as évek közepére – a téli fagyok és főként a kéregrák miatt – csaknem teljesen kipusztultak. Az 1990-es évekre már a több száz éves ősgesztenyések is a kipusztulás határára sodródtak.

Melyik hazai tájakat érinti?

A szelídgesztenye Magyarországon az elterjedési területe peremén él, ezért állományai eleve szigetszerűek. A jelentősebb termőtájak és a betegség által érintett vidékek:

•Soproni-hegység – az Alpokalja gesztenyései, köztük az ágfalvi állományok

•Kőszegi-hegység és Vas vármegye – a híres kőszegi gesztenyések vidéke

•Zala vármegye – a betegség első hazai megjelenésének helyszíne

•Somogy – szórvány gesztenyések és egykori ültetvények (pl. Iharosberény térsége)

•Mecsek – a zengővárkonyi védett ősgesztenyés, az ország egyik legismertebb gesztenyése

•Dunakanyar – a nagymarosi gesztenyeliget és a Börzsöny lábának állományai

Budapest és Pest vármegye kertjeiben, parkjaiban is állnak ültetett szelídgesztenyék. A betegség ezeket az egyedülálló fákat ugyanúgy elérheti, mint az összefüggő állományokat.

Tünetek: miről ismerhető fel a kéregrák?

A fertőzés a törzsön és az ágakon, a kéreg sérülésein keresztül indul. A tünetek jellegzetesek, de a korai szakaszban könnyű átsiklani felettük.

Tünet	Mit jelent?
Vörösesbarna, besüppedő kéregfolt fiatal, sima kérgű részeken	Friss fertőzés, a kéreg szövetei elhalnak
Narancssárga, apró szemölcsszerű képletek (a gomba stromái) a kérgen	Bennük képződnek a gomba spórái; a fertőzés árulkodó jele
Hosszanti kéregrepedések, felváló, leváló kéreg	Előrehaladott rákos seb
Hirtelen elszáradó levelek, virágok, amelyek a fán maradnak	Az adott ág vízszállítása megszakadt
Elszáradt ágak, korona egy részének elhalása	A kéregelhalás körbeért az ágon
Sűrű sarjhajtások a rákos seb alatt és a tőnél	A fa vészreakciója az elhalásra

Egy fontos, reményt adó tünettípus is létezik. Előfordul, hogy a rákos seb lapos marad, a kéreg nem hal el mélyen, hanem kérgesedve, dudorosan beforr. Ez az úgynevezett gyógyuló rák. Ez arra utal, hogy a fát a kórokozó legyengült, hipovirulens változata fertőzte meg – erről alább részletesen írunk.

Hogyan terjed a betegség?

A gomba spórái a beteg és az elpusztult fák kérgében képződnek, nedves, párás időben különösen nagy tömegben. A spórákat a szél, az esővíz, a rovarok és a madarak terjesztik, a fertőzéshez pedig elegendő egy kisebb kéregsérülés.

Nagy távolságra jellemzően az ember viszi a kórokozót. A fertőzött szaporítóanyag, az oltóvessző és a kérges faanyag mozgatása a járvány terjedésének fő útvonala. Nem véletlen, hogy a kórokozó két kontinensre is növényimporttal jutott el.

A kéregrák ma is szabályozott károsító az Európai Unióban. Az EPPO nyilvántartása szerint az (EU) 2019/2072 rendelet alapján az unió egyes védett zónáiban – ahol még nem telepedett meg – zárlati károsítónak számít. Magyarországon a gyakorlatban a másik előírás a lényeges: a gesztenye ültetési anyagára nézve vizsgálatköteles nemzárlati károsító, vagyis a szaporítóanyagnak mentesnek kell lennie tőle.

Védekezés: mit lehet tenni a kéregrák ellen?

Őszintén kell fogalmaznunk: a kéregrák teljes kiirtására ma nincs eszköz. A kórokozó gyakorlatilag valamennyi hazai gesztenyésben jelen van. A cél ezért nem a felszámolás, hanem a fák megtartása és a betegség visszaszorítása.

Mechanikai és higiéniai védekezés

Az alapot most is a fahigiénia adja. Az elhalt ágakat, koronarészeket el kell távolítani, a fertőzött nyesedéket pedig meg kell semmisíteni, jellemzően égetéssel. A metszést az egészséges részig kell visszavezetni, fertőtlenített szerszámmal, lehetőleg száraz, csapadékmentes időben – a spórák ugyanis nedvességgel is terjednek.

Fontos a sebek minimalizálása is. Minden kéregsérülés potenciális fertőzési kapu, ezért a durva, szakszerűtlen csonkolás ennél a fafajnál különösen sokat árt.

Kémiai védekezés

A kémiai védekezés lehetőségei szűkösek. A rézkészítmények legfeljebb a sebfelületek megelőző védelmében segíthetnek, a kéregben már terjedő gombát nem pusztítják el. A kijuttatás előtt mindig ellenőrizze az adott készítmény aktuális engedélyét a NÉBIH engedélykeresőjében.

Biológiai védekezés: a hipovirulencia

Az igazi áttörést egy különleges természeti jelenség hozta el. A kórokozó egyes törzseit egy vírus, a Cryphonectria hypovirus 1 (röviden CHV1) fertőzi meg, amely a gomba citoplazmájában él. Az ilyen, úgynevezett hipovirulens törzsek fertőzőképessége erősen lecsökken: már csak felületes, begyógyuló sebeket okoznak, a kérget nem pusztítják el.

A módszer lényege, hogy a rákos sebeket laboratóriumban felszaporított hipovirulens törzzsel oltják körbe. A vírus átterjed a sebben élő agresszív gombatörzsre, és mintegy legyengíti azt. A seb növekedése leáll, a kéreg beforr, a fa életben marad.

Van azonban egy fontos feltétel. A vírus elsősorban az egymással összeférő, azonos vegetatív kompatibilitási csoportba tartozó gombatörzsek között adódik át; eltérő csoportok között az átvitel jóval ritkább. Magyarországon 18 ilyen csoportot mutattak ki, közülük csak néhány igazán elterjedt. A kezelés ezért mindig laboratóriumi vizsgálatra épül: előbb azonosítani kell a helyi kórokozótörzset, és ahhoz kell megfelelő hipovirulens párt választani.

Hazai sikertörténet: Sopron és Nagymaros

A módszer nálunk sem elmélet. A Soproni-hegységben, az ágfalvi gesztenyésben 1996-ban indult biológiai védekezési program. A kezelt sebek jellemzően már egy év múlva a gyógyulás jeleit mutatták, az első teljes gyógyulások pedig két év után jelentkeztek. Nyolc év elteltével a kezelt szelídgesztenyefák több mint 90%-a meggyógyult.

A Dunakanyarban az Ipoly Erdő Zrt. végezte el a nagymarosi gesztenyés rehabilitációját 2009–2010-ben, uniós támogatással. A rákos sebek szélébe, az élő kéregbe fúrt lyukakba helyezték a hipovirulens gombatenyészetet, majd a sebeket sebkezelő anyaggal zárták le. A munkát az elpusztult fák eltávolítása és 200 kétéves, fajtaazonos oltvány ültetése egészítette ki.

Külön biztató, hogy a hipovirulens törzsek a természetben maguktól is terjednek. Zala és Vas vármegye állományaiban ma már természetes módon is előfordulnak, ami hosszú távon a járvány lassulását segíti.

Nem csak a gesztenyét fenyegeti

A kórokozó fő gazdanövénye a szelídgesztenye, de nem az egyetlen. Magyarországon az 1990-es évek végétől kocsánytalan tölgyön is megfigyelték, főként a gesztenyésekkel szomszédos nyugat- és délnyugat-dunántúli erdőkben. A tölgyeken a betegség jellemzően enyhébb lefolyású, de a jelenség jól mutatja, miért kell a fertőzött faanyagot felelősen kezelni.

Érdemes tudni azt is, hogy a hazai gesztenyéseket nem egyedül a kéregrák terheli. A gyökereket károsító tintabetegség (Phytophthora fajok) régóta jelen van. A szelídgesztenye-gubacsdarazsat pedig 2009-ben észlelték először Magyarországon, behozott csemetéken. Néhány évvel később természetes terjedéssel is megérkezett, és mára a faj egyik legjelentősebb kártevője lett. A legyengült, több stressztényezővel küzdő fa a kéregráknak is könnyebb célpont.

Mit tehet a kerttulajdonos?

Ha szelídgesztenye áll a kertjében, a legfontosabb teendők jól összefoglalhatók:

•Vásároljon ellenőrzött, fertőzésmentes szaporítóanyagot. Csemetét, oltványt csak megbízható, engedélyes forrásból szerezzen be.

•Kerülje a felesleges sebzést. A kéregsérülés fertőzési kapu, ezért a metszés legyen mérsékelt, szakszerű és jól időzített.

•Távolítsa el a fertőzött, elhalt részeket, és a nyesedéket ne tárolja a fa közelében.

•Fertőtlenítse a metszőszerszámokat a fák között, hogy ne maga terjessze a kórokozót.

•Ne szállítson kérges gesztenye-faanyagot más vidékre, és ne hozzon ismeretlen eredetű oltóvesszőt.

•Erősítse a fát: aszályban mérsékelt öntözés, a gyökérzóna védelme és a talaj takarása mind csökkenti a stresszt. A pangó vizet viszont kerülje, mert az a gyökereket károsító tintabetegségnek kedvez.

A termést féltenie nem kell. A kéregrák a fa kérgét és háncsát károsítja, az emberre és a gesztenye fogyaszthatóságára nézve veszélytelen.

Mikor forduljon szakemberhez?

A kéregtünetek értékelése gyakorlott szemet kíván. A besüppedő kéregfolt, a narancssárga pontozottság vagy a száradó ág más kórokozóra, akár egyszerű aszálykárra is utalhat. A helyes diagnózis dönti el a teendőket.

Az alábbi esetekben érdemes favizsgáló szakembert hívni:

•A gesztenyefa kérgén elszíneződő, besüppedő foltokat vagy narancssárga képleteket lát.

•Egy-egy ág lombja hirtelen elszáradt, és a levelek a fán maradtak.

•A törzsön vagy a tőnél feltűnően sok sarjhajtás jelent meg.

•A korona jelentős része elhalt, és a fa épület, út vagy játszótér mellett áll.

Egy alapos favizsgálat tisztázza, hogy a fa menthető-e, és milyen beavatkozásra van szükség. A menthető fáknál a szakszerű faápolás – a fertőzött részek eltávolítása, a korona gondozása – sokat javíthat a kilátásokon. Az elhalt gesztenye ugyanis idővel törékennyé válik, és biztonsági kockázatot jelent. Ha a kivágás elkerülhetetlen, szűk helyen alpintechnikával is biztonságosan elvégezhető.

Hasonló témában írtunk már a kőrisek gombajárványáról is: kőrisvész a Vértesben.

Gyakran ismételt kérdések

Mi okozza a szelídgesztenye-vészt?
A betegséget a Cryphonectria parasitica nevű, Kelet-Ázsiából behurcolt tömlősgomba okozza. A kéreg sérülésein át fertőz, elpusztítja a kéreg és a háncs élő szöveteit, és rákos sebeket képez a törzsön, ágakon.

Meg lehet gyógyítani a kéregrákos gesztenyefát?
Sok esetben igen. A hipovirulens gombatörzsekkel végzett biológiai kezelés a hazai gyakorlatban is bevált: a Soproni-hegységben a kezelt fák több mint 90%-a meggyógyult nyolc év alatt. A kezelés laboratóriumi hátteret és szakértelmet igényel, házilag nem kivitelezhető.

Átterjed a kéregrák a kert többi fájára?
A fő gazdanövény a szelídgesztenye. Ritkábban tölgyön, elvétve más lombos fákon (például juharon, gyertyánon) is kimutatták, ezeken jellemzően enyhe tünetekkel. A gyümölcsfákra és a legtöbb kerti fafajra érdemi veszélyt nem jelent.

Ehető a beteg fa termése?
Igen. A kéregrák a fás részeket károsítja, az emberre ártalmatlan. A beteg fán persze kevesebb és apróbb termés fejlődik, mert a fa vízszállítása és kondíciója romlik.

Honnan tudom, hogy kéregrák vagy más betegség bántja a fámat?
Biztosan csak vizsgálattal dönthető el. A jellegzetes tünetegyüttes a besüppedő, elszíneződő kéregfolt, az apró narancssárga gombaképletek és a fán maradó, elszáradt lombú ágak. Hasonló képet azonban más károsítók is okozhatnak, ezért kétség esetén kérjen favizsgálatot.

Ne várja meg, amíg a problémák súlyossá válnak!

A szelídgesztenye-vész története egyszerre figyelmeztetés és biztatás. Egy behurcolt kórokozó évtizedek alatt kontinensnyi pusztítást végzett – ugyanakkor a soproni és a nagymarosi példa megmutatta, hogy szakszerű, türelmes munkával az öreg gesztenyések megmenthetők.

Ha a kertjében vagy a telkén szelídgesztenye áll, és gyanús tüneteket lát rajta, ne halogassa a vizsgálatot. A Favágó Fivérek csapata Budapesten és Pest vármegyében vállal favizsgálatot, faápolást és szükség esetén biztonságos fakivágást. Csapatunkban minősített favizsgáló szakmérnök és erdészmérnök is dolgozik. Hívjon minket a +36 (30) 412-6894 számon, vagy kérjen ajánlatot a favagofiverek.hu oldalon.

Nem felélnünk, hanem óvnunk és ápolnunk kell a fáinkat.

Írta: Kramarics Dávid faápoló