Bükkpusztulás a Mecsekben: mit üzen a hanyatló bükkös a fatulajdonosoknak?

Kezdőlap » Blog » Bükkpusztulás a Mecsekben: mit üzen a hanyatló bükkös a fatulajdonosoknak?

A Mecsekerdő Zrt. 2026 szeptemberében figyelemre méltóan nyílt címmel tett közzé egy beszámolót: „hamarabb kezdődött a hanyatlás, mint vártuk”. A Mecsek idős bükköseiben a fák korábban és nagyobb mértékben pusztulnak, mint azt néhány évtizede az erdészek gondolták.

Erdőművelőként és faápolóként ezt nem csak erdészeti hírként olvasom. A bükk a Budai-hegység és a Pilis hűvösebb, északi lejtőin és szurdokvölgyeiben kisebb foltokban ma is jelen van. Emellett sok kertben, parkban, intézményi udvaron is áll bükk vagy vérbükk. Ami ma a Mecsekben történik, abból a budapesti és Pest vármegyei fatulajdonosok is tanulhatnak.

Mi történik a Mecsek bükköseiben?

A változás egy 315 hektáros erdőtömb déli–délnyugati kitettségű, meredek és gyakran köves hegyoldalain a legfeltűnőbb. Ezeket az állományokat az erős napsugárzás mellett a gyakoribb aszályok, a magas hőmérséklet és a fokozódó párologtatási kényszer együtt terhelik.

A Mecsekerdő Zrt. 2015 óta monitoringprogramban követi az érintett állományt. Szabályos hálózatban 32 darab, egyenként 500 négyzetméteres mintaterületet jelöltek ki. Minden évben megmérik a fák mellmagassági kerületét, és rögzítik az állapotuk változását.

A számok mögött egyedi sorsok állnak. Példa erre a 2015-ben felmért legnagyobb bükk: egy mintegy százéves, 33 méter magas, közel 80 centiméter törzsátmérőjű fa. Szárazságkár érte, később gombák is megjelentek rajta, és 2019-ben már egyetlen élő hajtása sem maradt. Ma részben álló facsonkként, részben fekvő holtfaként szolgál élőhelyként.

Egy egykorú erdő, amely együtt öregszik

Az erdőtömb sérülékenységének kulcsa a története. Elődállományát 1897 és 1906 között, mindössze tíz év alatt termelték ki. Ezért az utána felnőtt erdő nagy területen egykorú, és ma már több mint 120 éves.

Ez alatt a 120 év alatt a klimatikus viszonyok jelentősen megváltoztak. A fák egy korábbi klímában nőttek fel, és most egyszerre, együtt kell szembenézniük az új körülményekkel. Az elegyfajok, mint a mezei juhar, a virágos kőris vagy a barkócaberkenye, jobban tűrnék a meleget és a szárazságot. Csakhogy ezek a fajok itt csak kis arányban vannak jelen.

A Mecsekerdő vezérigazgatója, Ripszám István 2026 augusztusában külön is nyilatkozott a szárazság hatásairól. Szerinte a Mecsekben ma a nagy hőség mellett a légköri szárazság és a csapadékhiány a legveszélyesebb. A következő évtizedekben a bükkösök várhatóan az északi kitettségű, törmelékes lejtőkre szorulnak vissza.

Miért éppen a bükk szenved?

A bükk (Fagus sylvatica) a hűvös, párás, kiegyenlített klíma fája. Magyarországon a faj elterjedésének alsó, szárazsági határán él. A Czúcz–Gálhidy–Mátyás szerzőhármas 2011-es modellezése szerint a bükk elterjedését főként a késő tavaszi és nyári hőmérséklet és csapadék szabja meg. A nyári aszály a bükköt különösen érzékenyen érinti.

Ehhez jön a fa felépítése. A bükk szívgyökérzete sűrűn elágazó, de viszonylag sekély. Gyökereinek zöme a felső talajrétegben fut, ezért annak kiszáradását gyorsan megérzi. Kérge vékony és sima, így a déli kitettségű törzs könnyen napégést kap. Ugyanez történik, ha a szomszédos fák kivágásával a törzs hirtelen napra kerül. Ezek nem hibák, hanem egy másik klímára szabott tulajdonságok.

A kárláncolat: aszály, rovarok, gombák

A bükkpusztulás ritkán egyetlen ok következménye. Jellemzően kárláncolatról beszélünk. Az aszály és a hőstressz legyengíti a fát, amely így kevésbé tud védekezni. Ekkor lépnek színre a másodlagos károsítók.

Ezt a folyamatot Magyarországon már láttuk. A 2000-es évek elejének aszályos évei után 2003–2004-ben Zala megyében tömegesen pusztultak a bükkösök. A legyengült fák kérgében elszaporodott a zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis) és a bóbitás bükkszú (Taphrorychus bicolor). Velük együtt elszaporodott a Biscogniauxia nummularia nevű gomba is. Ez a gomba egészséges bükkben is jelen lehet tünetmentesen, és aszálystressz hatására válik kórokozóvá.

A gombák nemcsak a vízszállításért felelős szijácsot, hanem a fa szilárdságát adó belső fatestet is bontották. A Zalaerdő Zrt. zalaegerszegi erdészetének területén 2003 és 2006 között mintegy 120 ezer köbméter faanyagot kellett emiatt kitermelni. A közvetlen kár megközelítette a 417 millió forintot.

Egy, a hazai bükkösök 50 évnyi biotikus kárait feldolgozó tanulmány szerint a károk gyakorisága és súlyossága az 1980-as évek közepétől nőtt. Nagyobb bükkpusztulás jellemzően egymást követő aszályos évek után következett. Most a Mecsekben is hasonló, aszály vezérelte folyamat zajlik, csak gyorsabban, mint várták.

Mit tesznek az erdészek?

A Mecsekerdő nem a passzív várakozást választotta. Dr. Molnár Dénes erdőgondnok szavaival: „A magára hagyás ebben a helyzetben nem semleges döntés. A nagy területen egykorú állomány egy korábbi gazdálkodás és egy korábbi klíma viszonyai között alakult ki. Most az elegyességet kell útjára indítanunk, a korábbinál jóval kisebb felújítási egységekben.” Ha túl korán avatkoznak be, feleslegesen sérülhet a még működő erdőborítás. Ha túl sokáig várnak, az állomány magától is elveszítheti a záródását.

A válasz kulcsszava az elegyesség. A természetes felújításban a bükk újul a legerőteljesebben, ráadásul a szarvas és az őz a többi fafajt szívesebben rágja. Ezért kerítéssel védik a felújítási területeket. Egy 0,70 hektáros erdőfelújításon belül az elkerített 700 négyzetméteren 18 fafaj újul. Közvetlenül mellette, a kerítésen kívül, bükk uralta fiatalos nő.

A korábbi, nagy összefüggő vágásterületek helyett ma 2–3 hektáros egységekben dolgoznak. A cél egy vegyes fafajú, többkorú erdő, amelyet a jövőben finomabb beavatkozásokkal, a zárt erdőborítást folyamatosan fenntartva lehet kezelni.

Ez a szemlélet nekünk is ismerős. Egy fa vagy egy fasor esetében is az a kérdés, hogy időben, kíméletesen és megalapozottan avatkozunk-e be. A tétlenség itt sem semleges döntés.

Miért fontos ez Budapesten és Pest vármegyében?

A Budai-hegység erdeit kezelő Pilisi Parkerdő szakemberei 2025-ben arról számoltak be, hogy a klímaváltozás hatásai itt is közvetlenül érezhetők. Már nem csak a híradásokban, hanem a hazai erdőkben is. A kórokozók és károsítók terjedése, valamint az idegenhonos fajok térnyerése itt is veszélyezteti az erdők egyensúlyát.

A városi és kerti bükkök helyzete sok szempontból még mostohább, mint az erdei fáké:

•Tömörödött talaj és burkolat: a sekély gyökérzet kevesebb vízhez és levegőhöz jut.

•Hőszigethatás: a beépített környezet nyáron több fokkal melegebb, a légköri szárazság erősebb.

•Hirtelen felszabadítás: ha a szomszédos fát kivágják vagy a koronát erősen ritkítják, az addig árnyékolt törzs napégést kap.

•Építkezések: a gyökérzóna feltöltése, átvágása vagy tömörítése évekkel később is okozhat pusztulást.

A vérbükk (Fagus sylvatica ‘Purpurea’) népszerű díszfa a kertekben. Mély, tápanyagban gazdag talajt és hűvösebb, párásabb klímát kedvel. Szegény talajon és aszályos években rosszul fejlődik. Ha ilyen fa áll a kertjében, a mecseki tapasztalatok közvetlenül önre vonatkoznak.

Tünetek, amelyekre érdemes figyelni

Az alábbi jelek nem jelentik automatikusan a fa pusztulását. Azt viszont jelzik, hogy a fa stresszben van, és érdemes szakemberrel megnézetni.

Tünet	Mire utalhat?
Idő előtti sárgulás, nyári lombhullás	Vízhiány, hőstressz, gyökérkárosodás
Csúcsszáradás, ritkuló korona	Tartós aszálystressz, gyökérpusztulás
Kéregrepedés, elhaló kéregfoltok a déli oldalon	Napégés, kéregnekrózis
Sötét nedvfolyás, besüppedt kéregfoltok a törzsön	Kéregnekrózis, városi bükkön gyakran Phytophthora-fertőzés
Apró kirepülési nyílások, kéreg alatti járatok	Másodlagos rovarkárosítók (díszbogár, szú)
Fekete, szénszerű bevonat a tőnél	Szenes ripacsgomba (Kretzschmaria deusta), tőkorhadás
Taplók a törzsön vagy a tövénél	Előrehaladott farontó gombafertőzés

A szenes ripacsgomba külön figyelmet érdemel. Ez a gomba elsősorban a bükköt és a hársat támadja a törzs tövében és a gyökereken. A tőnél megjelenő bevonatot gyakran elfedi az avar vagy a talaj, a belső korhadás mértéke pedig kívülről nem látszik. Mivel a gomba lágykorhadást okoz, már kis anyagveszteségnél is erősen csökkenti a fa szilárdságát. Így a látszólag egészséges fa is hirtelen, ridegen eltörhet a tövénél. Városi környezetben ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a bükköt rendszeresen vizsgáltatni kell.

Mit tehet a fatulajdonos?

A megelőzés kulcsfontosságú. Egy legyengült bükköt nehéz visszahozni, egy egészségeset viszont viszonylag egyszerű megtartani.

1.Öntözzön helyesen. Aszályos időszakban ritkábban, de alaposan, hogy a víz a mélyebb rétegekbe is lejusson. A napi felületi locsolás keveset ér.

2.Mulcsozza a gyökérzónát. Az 5–8 cm-es fakéreg- vagy faapríték-réteg csökkenti a párolgást és a talaj felmelegedését. A gyökérnyakat és a törzs tövét 10–15 cm-es sávban hagyja mulcsmentesen, mert a törzsre halmozott mulcs kéregrothadást okoz.

3.Védje a gyökérzónát. Ne parkoljon, ne tároljon anyagot, ne töltsön fel és ne tömörítse a talajt a korona vetületén belül.

4.Ne csonkolja, ne vágja vissza erősen. A hirtelen napra került törzs és vastag ágak a bükknél könnyen napégést kapnak. Ez kaput nyit a gombáknak.

5.Gondolkodjon elegyesen. Új ültetésnél ne egyetlen fajra építsen. Bükköt csak hűvös, párás, északi vagy félárnyékos helyre ültessen.

6.Vizsgáltassa meg rendszeresen. Az idős bükk esetében a vizuális ellenőrzés mellett műszeres favizsgálat is indokolt lehet.

Mikor forduljon szakemberhez?

Sürgősen kérjen favizsgálatot, ha:

•fekete, szénszerű bevonatot vagy taplót lát a bükk tövénél,

•egy nyár alatt látványosan megritkult a korona, vagy csúcsszáradás indult,

•nagyobb kéregleválást, repedést vagy nedvfolyást észlel a törzsön,

•építkezés, tereprendezés vagy közműárok volt a fa közelében az elmúlt években,

•forgalmas helyen, épület, játszótér vagy út mellett áll a fa.

Minősített favizsgáló szakértőink vizuális és műszeres vizsgálattal állapítják meg a fa valós állapotát. Ha a fa megtartható, faápolással és szükség esetén koronabiztosítással segítünk. Ha a fa már nem menthető és veszélyt jelent, a favágást alpintechnikával vagy emelőgéppel, biztonságosan végezzük el.

Önkormányzatoknak és intézményeknek a parkfák gondozása és a fakataszter segít a bükkök és más érzékeny fajok rendszeres nyomon követésében. Pontosan úgy, ahogy a Mecsekerdő teszi a mintaterületein.

Ne várja meg, amíg a problémák súlyossá válnak! Hívjon minket a +36 (30) 412-6894-es számon, vagy írjon a kapcsolat oldalon.

Gyakori kérdések a bükkpusztulásról

Mi okozza a bükkpusztulást?

A bükkpusztulás jellemzően kárláncolat eredménye. Az aszály és a hőstressz legyengíti a fát, majd másodlagos rovarkárosítók és farontó gombák támadják meg. Egyetlen aszályos év ritkán végzetes, több egymást követő aszályos év viszont már tömeges pusztulást indíthat el.

Fenyegeti a bükkpusztulás a Budai-hegység erdeit is?

A Pilisi Parkerdő szerint a klímaváltozás hatásai a Budai-hegység erdeiben is közvetlenül érezhetők. A bükk erdészeti tapasztalat szerint itt is a szárazsági határa közelében él, ezért a sekély talajú, felmelegedő peremhelyzetű foltok különösen sérülékenyek.

Menthető egy aszálytól legyengült bükkfa?

Sok esetben igen, ha időben cselekszünk. Helyes öntözés, mulcsozás és a gyökérzóna védelme sokat segít. Ha a tőnél már farontó gomba termőteste jelent meg, a fa megtarthatóságát csak műszeres favizsgálat döntheti el. Ilyenkor a fa gyakran komoly biztonsági kockázatot jelent.

Milyen fát ültessek bükk helyett?

Napos, száraz, városi helyre ne ültessen bükköt. Az erdészek a Mecsekben is a mezei juhart, a virágos kőrist és a barkócaberkenyét emelik ki szárazságtűrő elegyfajként. Kertbe, parkba a termőhelyhez illő, vegyes fajválaszték a legbiztonságosabb.

Milyen gyakran kell egy idős bükköt vizsgáltatni?

Forgalmas helyen álló, idős bükknél az évenkénti vizuális ellenőrzés indokolt. Ha gyanús jel van, vagy a fa tövénél gomba jelent meg, műszeres favizsgálatra van szükség. A rendszeres vizsgálat olcsóbb, mint egy kidőlt fa kára.